szócikk megosztása

kammog × A: 1784 kammogni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 82); 1792 kammag (NSz.); 1803 kommogni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Schlendern a.); 1846 komogott (NSz.) J: 1 1784 ’cammog, kullog | zotteln, trotten’ (↑); 2 1803 ’csavarog, barangol | streunen’ (↑)

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű és a →cammog-gal lehetett összefüggésben. A szóvég -g gyakorító képző.

☞ MNy. 9: 386, 50: 259; TESz.; EWUng.→ cammog