kamasz A: [1237–1240] ? Komos [szn.] (PRT. 1: 783); 1305 ? Kamazzyget [hn.] (OklSz.); 1395 k. camaʒ (BesztSzj. 788.); 1854/ kamaszévekben (NSz.); 1868 Gamasz (Ballagi M.: MNyTSz.); nyj. kammanc (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’egy fajta kutya | Art Jagdhund’ (↑); 2 1604 ’oktalan állat | unvernünftiges Tier’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1611 ’megöregedett kutya | alt gewordener Hund’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 [jelzői használatban is] 1754 ’hórihorgas legény; fajankó | baumlanger Kerl; Tölpel’ (NSz.); 5 1828/ ’serdülő korú, tinédzser, tizenéves fiú v. 〈főleg összetételben〉 lány is | Junge od. 〈haupts. in Kompos〉 Mädchen in der Pubertät’ # (NSz.), 1837 ’ua.’ (NSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 2., 3. jelentések metaforák; a 4., 5. jelentésekhez vö. →kölyök, →tacskó stb. ⌂⇒ A magyarból: szlk. (N.) kamas ’kamasz, serdületlen’.
☞ MNy. 17: 180; Pais-Eml. 330; TESz.; EWUng.