kalász A: 1082/ ? Kalaʒtelek [hn.] (MNL (OL) Dl. 201040); 1211 ? Kalazy [sz.] [szn.] (OklSz.); 1366 ? Kolaz [szn.] (NytudÉrt. 68: 105); 1416 u./² kalaʒ́t (MünchK. 61rb) J: 1 1416 u./² ’szálka, csont- v. halszálka | Splitter 〈aus Holz, Knochen usw.〉’ (↑); 2 1533 ’gabonafej | (Korn)ähre’ # (Murm. 1526.); 3 1541 ’a gabonafej szálkája, bajusza | Granne’ (NySz.); 4 1803 ’kukoricacső | Maiskolben’ (Balassa I.: Kukorica 99); 5 1942 ’növényhüvely | Hülse der Gemüsepflanzen’ (ÚMTsz.); 6 1955 ’a kukorica virága, címere | Maisblüte’ (NéprÉrt. 37: 273)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Blg. клас ’kalász; kukoricavirág’; szbhv. klas ’kalász’, (N.) ’kukoricacső; kukoricavirág’; szln. klas ’kalász’, (N.) koruzni klas ’kukoricacső’; szlk. klas ’kalász’; or. колос ’kalász’, (N.) ’pelyva’; stb.[< szláv *kolъ ’cölöp, karó’]. Vö. még szln.  (V.) klaszovje ’a gabonafej szálkája, toklász, bajusz’; stb.  ⇒⌂  A magyarba a pannóniai szlávból kerülhetett át.  ⌂  Az 1. jelentés metafora a 3. jelentés alapján. Az 5. a 2. jelentéssel függ össze.  ⚠  Közvetlen szlovák származtatása időrendi okokból aligha valószínű.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 243; StSl. 2: 90; TESz.; EWUng.→ kaláha, toklász