kajkó × A: 1522 ? Gago [szn.] (MNyTK. 86: 68); 1667 ? kákó [?✐] (NySz.); 1790 kákó (NSz.); 1795 k. kakó (NSz.); 1810 k. kajkós [sz.] (NSz.); 1834 Gágó (Kassai: Gyökerésző 2: 244) J: ‹mn› 1 1667 ? ’ostoba, bamba; bolondos | dumm, tölpelhaft; närrisch’ (↑), 1795 k. ’ua.’ (↑); 2 1874 ’görbe kezű; görbe lábú | krummhändig; krummbeinig’ (Nyr. 3: 472) | ‹fn› 1 1790 ? ’pózna; karó | Stange; Pfahl’ (↑), 1832 ’ua.’ (NSz.); 2 1810 k. ’horog | Haken’ (↑); 3 1834 ’horgas fa | Krummholz’ (↑); 4 1875 ’szénvonó | Kohlenkrücke’ (Nyr. 4: 425); 5 1898 ’nádvágó szerszám | Schneidwerkzeug für Schilf’ (Ethn. 49: 417)

Valószínűleg származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű. A -kó végződés kicsinyítő képzőnek tűnik; vö. →fakó, szánkó (→szán²) stb. A j-s, ill. anélküli változatok egymáshoz való viszonya nem világos. A melléknévi 2. jelentés keletkezéséhez, úgymint minden főnévi jelentéshez valószínűleg a →kajla, →kajsza stb. is hozzájárultak.  ⚠  A →kajács, →kajla, →kajsza, →kajtat, →kojtol, →kujtorog szavakkal való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ TESz.; EWUng.