kacola × A: 1507 kacol (KL. 16.); 1540 kaczolak (EWUng.); 1566 kocsolák [] (ErdTörtAd. 2: 373); 1609 kacholyat (HOklSzj. 63); 1809 Kátzola (NSz.) J: ’kanca | Stute’

Bizonytalan eredetű, esetleg szóvegyülés. |  ⌂  Talán a →kabala¹ ’kanca’ és a →kanca ’ua.’ szavakból. Az értelmezéssel kapcsolatban jelentős kétely merült fel, mégis mellette szól, hogy Erdélyben, ahol a szó ismert, a kanca jelölésére a →kabala¹, →kanca és a kacola is egyformán használatos.  ⊚  Székely nyelvjárási szó.

ErdMúz. 49: 132; TESz.; EWUng. kabala¹, kanca