juha × A: 1746 Juhat (MNy. 80: 247); 1816 éha, iha, Léha (Gyarmathi: Voc. 99); 1833 Gyuha, Zéhája (Kassai: Gyökerésző 2: 49); nyj. joha (Nyatl.) J: ’a szekérrúd szárnyát fenntartó fa | Reibscheit’
Megszilárdult birtokos alakulat. | ⌂ A juh ~ joh váltakozásból (a →jonh változata) -a E/3. birtokos személyjellel. Az elnevezés azon alapszik, hogy a kocsi alvázának belsején irányítórúd található. A léha változat népetimológiás alakulat. A zéha változat a szóhatár eltolódásával keletkezett az →az² névelő és az éha kapcsolatából. – A (R.) juh ’irányítórúd’ (1777: NSz.) a juha szóból keletkezett a birtokos személyjel kiesésével. ∼ Egyéb megnevezés: (N.) bélfa tkp. ’belső fa’ (MTsz.).
☞ EtSz. 2. éh a.; TESz.; EWUng.→ jonh