javas A: 1392 Joasch [szn.] (Nyr. 94: 248); 1739 jovasnak (NSz.); 1786 javos, Javós-fü̍ (NSz.) J: ‹mn› 1392 ? ’varázserejű; gyógyító erejű | zauberkräftig; heilkräftig’ (↑), 1739 ’ua.’ (↑) | ‹fn› 1 1392 ? ’kuruzsló | Quacksalber’ (↑), 1786 ’ua.’ (↑); 2 1817 ’jós | Wahrsager’ (TudGyűjt. 2: 54) Sz: javasol 1789 javaslását [sz.] ’kuruzslással foglalkozik, sarlatánkodik | quacksalbern’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  A jav- ~ jov- tőből (a →jó¹ tőváltozata) -s névszóképzővel keletkezett. Az eredeti jelentés ’(magával) jót hozó’ lehetett. A jelentésekhez vö. →jós. A jelentés kialakulása azon alapul, hogy a varázsló, bűvész, kuruzsló jóslással is foglalkozott. Ma a szó leginkább a javasasszony ’kuruzsló; javas-, füvesasszony’  (1796: NSz.) összetételben és a javasol származékszóban él. A javasol számazékszó ugyanolyan struktúrájú mint a →javasol, de független attól.

☞ Nyr. 59: 243; TESz.; EWUng.→ javasol, jó¹, jós

javasol [1] A: 1670 javaslásából [?✐] [sz.] (Nyr. 42: 16); 1728 javasolja (Nyr. 42: 16); 1739 jovasoltt [sz.] (NSz.); 1759 javáslom (NSz.); 1765 javassolták, jóvasoltam vólna (NSz.); 1778 jovosoltatnak [sz.] (NSz.); 1796 javasal (NSz.) J: 1 1670 ’tanácsol | raten’ # (↑); 2 1746 ’jóváhagy; helyesel | billigen, gutheißen; approbieren’ (Szily: NyÚSz.) Sz: javaslat 1807 javaslat (Szily: NyÚSz.)

Származékszó. |  ⌂  A jav- ~ jov- tőből (a →jó¹ tőváltozata) -l igeképzővel keletkezett. – A szó belseji -s egy melléknévképző; az alaktanához vö. jósol (→jós). Az eredeti jelentése ’vmit jónak tart’ lehetett. – Rokon értelmű szó a →javall.

☞ TESz.; EWUng.→ jó¹