iringál × A: 1834 Iringál (Kassai: Gyökerésző 3: 45); 1875 irongálni [sz.] (Nyr. 4: 43); nyj. hilingál (ÚMTsz.) J: ’csúszkál a jégen; korcsolyázik | schlittern; Schlittschuh laufen’

iringa × A: 1840 ironga (NSz.); 1865 iringa (CzF.); nyj. ilinka, illanka (MTsz.) J: 1 1840 ’csúszka a jégen | Schlitterbahn’ (↑); 2 1898 ’egy fajta primitív korcsolya | Art primitiver Schlittschuh’ (NSz.); 3 1909 ’kéziszán | Handschlitten’ (NéprÉrt. 10: 117)

irinkázik × A: 1875 ilonkázni [sz.] (Nyr. 4: 172); 1876 ilinkáznyi [sz.] (Nyr. 5: 182); 1886 Illankázni [sz.] (Nyr. 15: 143); 1910 irinkázni [sz.] (Nyr. 39: 185); 1917 irinkázik [▽] (Nyr. 46: 132) J: ’jégen csúszkál | schlittern’

irint × A: 1904 irantani, Irontani [sz.] (Nyr. 33: 178); 1906 irintani (NSz.) J: ’jégen csúszkál | schlittern’

A szócsalád igéi származékszavak. |  ⌂  Az alapszó a (R.) ir (→iramik); a végződések különböző gyakorító képzők, ill. mozzanatos képző. A szó belseji m ugyancsak mozzanatos képző; vö. rohangál (→rohan), →csalinkázik, legyint (→legyez) stb. A jelentések jelentésbővüléssel keletkeztek az alapszó ’rohan, fut, szalad’ jelentése alapján.

Az iringa elvonás. |  ⌂  Az iringál-ból keletkezett. A szó belseji r ~ l hangváltozáshoz vö. →haránték, →illik² stb.

A szócsaládhoz még |  ⊚  Mindegyik játszi szóalkotás.

☞ TESz.; EWUng.→ iramik