iramik ∆ A: 1536 iramek el [▽] (Pesti: Fab. 28 v.); 1665 iromó [sz.] (MonÍrók. 8: 287); 1839/ irramóért [sz.] (NSz.) J: 1 1536 ’fut | rennen’ (↑); 2 1893 ’korcsolyázik | Schlittschuh laufen’ (MTsz.)

iramlik [1] A: 1611 Iramlani [▽] (Szenczi Molnár: Dict.); 1748 irámlik [▽] (NySz.); 1792 Iromlik (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1804 iraml (NSz.); 1845 iramulhat [sz.] (NSz.) J: ’fut | rennen’

iramodik [3] A: 1644 beiramodott (MHH. 34: 205); 1808 iramodik [▽] (NSz.); 1865 iramoszik (CzF.) J: ’fut | rennen’

iram A: 1786 iromban (Baróti Szabó: VersK. 1: 175); 1798 Iramszarvast (NSz.); 1798 irám (NSz.) J: ‹fn› 1 1786 ’lendület | Schwung’ (↑); 2 1798 ’rénszarvas | Rentier’ (↑); 3 1820 ’gyors futás | schnelles Laufen’ (NSz.); 4 1860 ’sebesség | Geschwindigkeit’ # (NSz.) | ‹mn› 1808 ? ’gyorsan futó | rennend 〈als Adj.〉’ (Sándor I.: Toldalék), 1818 ’ua.’ (NSz.)

A szócsalád alapja, az iramik származékszó. |  ⌂  Az alapszó a (R.) ir-uele ’rohan, szalad, fut’  (1300–1318: MNy. 35: 247) lehetett. Ez feltehetőleg egy eredeti igenévszó igei értékű tagja lehetett, ’irány; egy irányba (el)mozdul; fut, szalad, rohan’ jelentéssel. Ennek az igenévszónak az eredetéhez vö. →iránt. A végződés -m kezdő-mozzanatos képző.

Az iramlik és iramodik származékszavak. |  ⌂  Az iramik-ból keletkeztek -l, ill. -d mozzanatos képzővel; vö. →csúszik, →fél¹ stb.

Az iram elvonás. |  ⌂  Az igékből lett elvonva a nyelvújítás idején. Az 1., ill. 3. jelentések lehettek az eredetiek; A 2. jelentés az →iramszarvas jelentése alapján keletkezett.

A szócsaládhoz még |  ⚠  Finnugor magyarázata téves.

☞ MNy. 35: 247; TESz. iramlik a.; MSzFE. iramodik a.; Benkő: FiktI. 160; EWUng.→ illik², iramszarvas, iránt, irány, iringál