szócikk megosztása

ipse A: 1649 ipsét (NéprNytud. 1: 73); 1876 ipszének (NSz.) J: ’a szóban forgó (kevésre becsült) férfi | Quidam’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. ipse ’(ő)maga, ő, saját maga’ [tisztázatlan eredetű]. – A szó belseji s-es ejtésmódhoz vö. →instrukció stb.; az sz-es változathoz vö. →abszolút stb.

☞ TESz.; EWUng.→ ez¹