inkvizíció A: 1570 Inquistionac (MNy. 74: 509); 1816 Inkvizsitzio (Gyarmathi: Voc.); 1881 inkvizicziót (NSz.); 1909–1910 inkvizíció (Kursinszky: LatJsz.) J: 1 1570 ’az eretnekség visszaszorítására alakult katolikus egyházi intézmény a középkorban és az újkor elején | Inquisition’ (↑); 2 1704 ’vizsgálat | Untersuchung’ (RákFLev. 1: 131)
inkvizítor A: 1570 lnquisitoroc (MNy. 74: 509); 1914 inkvizítor (Kelemen B.: MNMSz.) J: ’eretnekség ügyében vizsgálatot folytató egyházi bíró | Inquisitor’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. inquisitio ’megvizsgálás, ellenőrzés, próba, kutatás’, (e.) Inquisitio ’hitbeli kérdésekben döntő egyházi törvényszék’, (h.) inquisitio ’kihallgatás, vizsgálati jegyzőkönyv’ | lat. inquisitor ’vizsgáló; kérdező’, (e.) ’inkvizítor’, (h.) ’kérdező; vizsgálóbíró, kihallgató’. Ezek a lat. inquirere ’kivizsgál, kutat vmi után, kihallgat, kikérdez’ igére mennek vissza. ≋ Megfelelői: ném. Inquisition, Inquisitor; fr. l’Inquisition, inquisiteur; stb.: ’inkvizíció’, ’inkvizítor’. ⌂ A korábbi változatok hangzóközi zs-jének kiejtéséhez vö. →bazsalikom stb.; a z-s alakhoz vö. →bazilika stb.