igéz A: 1456 k. megh igheʒthe (SermDom. 1: 329); 1595 Egezni [sz.] (Ver. 35.); 1598 igíz [z-j] (NySz.) J: 1 1456 k. ’dorgál, szidalmaz | rügen, schelten’ (↑); 2 1456 k. ’varázsigével megbűvöl | bezaubern’ (SermDom. 2: 539); 3 1456 u. ’(meg-/ki)javít, (ki)igazít | verbessern’ (SermDom. 2: 535) Sz: igézés 1498 vghezes ’varázslat, mágia | Zauberei’ (Gl.)
Származékszó. | ⌂ Az →ige ’szó’ kifejezésből, ill. a feltehetőleg eredeti ’varázsige’ jelentésében, -z igeképzővel; vö. kínoz (→kín), nevez (→név) stb.
☞ TESz.; EWUng.→ ige