igyól × A: 1372 u./ ÿgÿol (JókK. 16); 1536 Egyld (NySz.); 1542–1549 együld [✐] (RMKT. 2: 169); 1546/ idgyol (HoffgreffÉn. Vla); 1566 egyuͤlt (NySz.); 1571 igod (MonÍrók. 3: 214); 1585 Iggyól (Cal. 377); 1603 eǵoͤld (NySz.); 1645 egyuͤd (NySz.); 1792 Ígyold (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1817 igyók (NSz.); 1834 Jód (Kassai: Gyökerésző 3: 16); 1860/ igyót (NSz.); 1865 igyóg (CzF.); nyj. igyőtt (MTsz.) J: 1 1372 u./ ’valóban; bizony | wirklich; ja’ (↑); 2 1536 ’nehogy talán | daß nicht etwa’ (↑); 3 1542–1549 ’hátha; talán | wenn aber; vielleicht’ (↑); 4 1546/ ’jól | gut’ (↑); 5 1616 ? ’később; hamarosan | später; bald’ (ErdTörtAd. 3: 163), 1645 ’ua.’ (↑)

Belső keletkezésű, kialakulásmódja azonban vitatott. | 1 Ragszilárdulás. |  ⌂  Megszilárdult ragos alakulat az →így szóból -ől ~ -űl esszívuszi határozóraggal; vö. örökköl ’örökké tartó’ (→örök) stb. A veláris magánhangzót tartalmazó változatok a jól (→jó) hatására keletkezhettek. 2 Összetett szó. |  ⌂  Szervetlen összetétel az →így + jól (→jó¹) tagokból. A szóalak keletkezése a hangsúly eltolódásával mehetett végbe. ▣  ⌂  Az együld változat talán az →együtt hatására utal. Egyes változatok szóvégi t-je feltehetőleg nyomatékosító szerepű helyrag; a szóvégi d-hez vö. →azonnal, →azután stb. A jelentések egy eredeti ’ekképpen, ilyen módon’ jelentésből alakulhattak ki.

☞ MNy. 49: 61; TESz.; MNy. 64: 203; TNyt. 1: 504, 509; EWUng.→ így, jó¹