szócikk megosztása

hüppög A: 1786 hüppögne (NSz.); 1841 hüpög (MTsz.) J: ’szepeg, fél; szipogva sír | sich fürchten; schnüffelnd weinen’

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  A tő a palatoveláris párhuzamosság alapján összefügghet a →huppan szócsaládjának tövével; a hangtanhoz és jelentéstanhoz vö. heppen, heppeg (→huppan), valamint (R.) hüppedez ’feljön, felbukik a vízből’  (1838: Tsz.). A szóvég gyakorító képző.

☞ MNy. 5: 68; TESz.; EWUng.→ huppan