szócikk megosztása

hó³ A: 1558 Ho-Ho (MNy. 75: 506); 1610 heyjahó, hoy (CorpGr. 251, 252); 1659 Hóh (NySz.) J: ’〈isz〉 | 〈Interj.〉’ #

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Önkéntelen hangkitörésből keletkezett. Vö. még →hahó. ismétlődéses változata a hohó  (↑). Hasonló onomatopoetikus szavak: ném. ho; fr. ho; cseh ho; stb.: ’‹isz›’.

☞ TESz. hóha a. is; EWUng.→ ha², hahó, haj², halihó, hej, hűhó