híg A: 1510 hÿg (PéldK. 6); 1694 híg [?✐] (NySz.); 1784 higg (NSz.); nyj. víg (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 1510 ’hajlékony | biegsam’ (↑); 2 1536 ’csaknem folyékony, lágy 〈anyag〉; nem a kellő sűrűségű | dünnflüssig, weich 〈Stoff〉; dünn 〈Speise〉’ # (NySz.); 3 1636 ’laza | lose, schlaff’ (NySz.); 4 1790 ’(kissé) tartalmatlan 〈alkotás, megnyilatkozás〉 | (ein wenig) gehaltlos 〈Werk, Äußerung〉’ (NSz.) | ‹fn› 1588 ’folyadék; hív anyag | Flüssigkeit; dünnflüssiger Stoff’ (NySz.) Sz: hígít 1560 k. meg hygyttóm (GyöngySzt. 2445.) | hígul 1592 meg higúlyon [l-j] (Cisio O4b)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A h-val kezdődő változatok az elsődlegesek. A szó eleji v keletkezésének oka tisztázatlan. A melléknévi 4. jelentés metafora a melléknévi 2. jelentés alapján.