hutmány A: 1616/ Huttman (OklSz.); 1643 Huttmanyat (OklSz.); 1903 Hokmány, Hotmány (Szeőke: BánySz.); nyj. hotymán (MTsz.) J: ’bányefelvigyázó | Grubenaufseher’

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kor. úfn.) hutmann ’őr(ző), felvigyázó’, (N.) ’tehénpásztor, gulyás, csordás; bányafelügyelő; ‹a bányásznyelvben› a kitermelt nyersanyagok őrzési helyének felügyelője, őre’, (baj.-osztr.) huetmann ’bányafelügyelő; tehénpásztor, csordás’, (h. kor. úfn.) hutman ’bányafelügyelő’ [< ném.  (kor. úfn.) hut ’védelem, oltalom’ + mann ’ember, személy’].  ≋  Megfelelője: szbhv.  (N.) hȕtman ’bányász, bányafelügyelő’.  ⌂  A mány szóvéghez vö. →furmány, →zsákmány.  ≂  Bizonytalan idetartozású: (R.) hekman ’bányafelügyelő’  (1692: OklSz.), ez talán a ném.  (kor. úfn.) hauptmann ’bányagondnok’ szóra megy vissza.

TESz.; EWUng. furmány, zsákmány