hopmester¹ ∆ A: 1408 howfmester (Mollay: NMÉr.); 1431 hoffmesterne (OklSz.); 1495 e. ofmeſto̗rnec (GuaryK. 112); 1526 opmester (OklSz.); 1535 k. hopmester (MonÍrók. 3: 131); 1550 Hokmester (NádLev. 82); 1579 hofmeiſtere (RMNy. 2/2: 22); 1807 Hófmester (Márton J.: MNSz.–NMSz. Hopmester a.); 1894 hofmájszter (NSz.) J: 1 1406 ’egy udvar felügyelője, udvari személyzet vezetője | Aufseher über einen Hof, Oberknecht’ (↑); 2 1495 e. ’az udvarnép tagja egy fejedelmi v. nemesi udvarban | Mitglied des Hofgesindes an einem Fürstenhof, am Hof eines Adeligen’ (GuaryK. 112); 3 1519 ’az udvarnép, az udvari cselédség felügyelője, vezetője; királyi udvarmester, udvari intéző, tiszttartó | Aufseher des Hofgesindes; königlicher Hofmeister, Hofverwalter’ (JordK. 734); 4 1526 ’ceremóniamester a fejedelmi v. nemesi udvarban | Zeremonienmeister an einem Fürstenhof, am Hof eines Adeligen’ (Zolnai Gy.: Nyelveml. 255); 5 1541 ’a királyfi nevelője | Erzieher eines Königssohnes’ (KazK. 96); 6 1585 ’királyi ajtónálló | königlicher Türhüter’ (Mollay: NMÉr.); 7 1807 ’nevelő, házitanár | Erzieher, Hauslehrer’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.)

Német mintára alkotott részfordítás, összetett szó. |  ≡  Vö. ném.  (kfn.) hovemeister, (kor. úfn.) hofmeister: ’az udvari személyzet, a háztartás felügyelője ‹uralkodói udvarban, kolostorban›; nemesi udvarház, major első cselédje’, – ném. Hofmeister ’királyi udvar gazdasági vezetője; jószágigazgató; nevelő, házitanító’ [< ném.  (kfn.) hof ’udvar’ + meister ’mester’].  ⌂  A szó belseji p bizonyára a →hopmester² előtagjának hatására keletkezett. A szó belseji k eredete tisztázatlan. A hofmájszter változat utótagjának hangalakjához vö. →majszter. A 6. jelentés metonímia; az 1387-ben kinevezett első királyi udvarmester egyben főajtónálló is volt.

☞ UngJb. 2: 95; TESz. hopmester a.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ hóstát, lichthof, mester