hokedli A: 1864 k. hokkerli (SzT.); 1909 hokkedli (Toldy G.: Varázsrontó 531); 1950 hokedli (Horváth: HSz.); nyj. hokëdli, hokkelli (ÚMTsz.) J: ’(kis) támlátlan (konyhai) szék | Hocker’

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (B.) hockerl ’támlátlan kis szék’ [< ném. Hocker ’ua.’].  ≋  Megfelelője: szbhv.  (N.) hokla ’ua.’.  ⌂  A dli végződéshez vö. karmonádli (→karbonáta), →nokedli stb.  ⊚  A bizalmas nyelvhasználat szava.

TESz.; EWUng. kuka²