hogy¹ A: 12. sz. vége/ Hug (HB.); 1372 u./ hogÿ (JókK. 14) J: 1 12. sz. vége/ ’ahogyan | wie 〈als Rel〉’ (↑); 2 1372 k./ ’amikor | als 〈als Rel〉’ (↑); 3 1372 u./ ’milyen módon?, milyen mértékben? | wie?’ # (JókK. 101); 4 1456 k. ’miután | nachdem’ (SermDom. 1: 169); 5 1508 ’mennyire! 〈isz.-ként〉 | wie sehr’ (DöbrK. 169); 6 1513 ’miért? | warum?’ (NagyszK. 20); 7 1591 ’mennyiért? | wie teuer?’ (NySz.); 8 1720 ’milyen állapotban?; milyen kürülmények között? | in welchem Zustand?; unter welchen Verhältnissen?’ # (Mikes: TLev. 39)
hogyan A: 1724 hogyan (Nyr. 39: 278); nyj. hotyan, hutyon (MTsz.) J: ’milyen módon? | wie?’ #
A szócsalád alapja, a →hogy¹ belső keletkezésű, de keletkezésmódja vitatott. | ≡ Az alapszó azonos azzal az ősi kérdő-vonatkozó névmási tővel, amely örökség az uráli korból. Vö. vog. (T.) kōn ’mikor?’; osztj. (V.) kot ’hol?’; zürj. (Sz.) ki̮ʒ́ ’hogyan?’; votj. (Sz.) ke̮ce ’milyen?’; cser. (KH.) kǝ̑štǝ̑ ’hol?’; md. (E.), (M.) kona ’melyik?’; finn kussa ’hol?’; lp. (norv.) gǫ ’mikor?; amikor, mivel’; – jur. χūna ’hol?’; szelk. kuu ’hová?’, kun ’hol?, honnan?’; kam. kadeɁ ’hogyan?’ stb. [uráli *ku- (~ *ko-) ’ki?, melyik?, mi?’]. ≋ Megfelelői: juk. χadi ’melyik?’; török qanta ’hol?’; óind káḥ ’ki?’; lat. quod ’mi?’. ⌂ A szóalak keletkezésére kétféle magyarázat van. ⌂ 1. Megszilárdult ragos alakulat -l ablatívuszraggal, amely palatalizálódással és affrikálódással alakult át: l > ly > gy; az ablatívuszraghoz vö. →hol. ⌂ 2. -gy névmásképzővel létrejött származékszó; vö. →így, →úgy stb. Eszerint eredetileg ragtalan névmás lehetett, amely határozói használatban vált határozószóvá. ⌂ A hogy eredetileg mód- és állapothatározó volt. Vonatkozó határozószói szerepe egymásra vonatkoztatott mondatokban, a mondathatár eltolódásával keletkezett. Hasonló fejlődéshez vö. lat. quomodo; ném. wie; or. κак; stb.: ’hogyan?’; ’(a)hogy, mint ‹vonatkozó kötőszó›’. – A 6. jelentés talán önállósulással keletkezett a hogy mire ’miért?’ (1508: DöbrK. 16) szerkezetből.
A hogyan belső keletkezésű. | ⌂ A hogy-ból jött létre -n módhatározóraggal.
☞ MNy. 35: 159, 54: 53; TESz.; MSzFE. hol a.; ŐstT. 158; Bárczi: HBEl. 127; EWUng.→ ha¹, hány², hogy², hol, holyan, honn, honnét, hova, hova, ki¹UN UEW. № 372