hetet-havat A: 1790 hetet, havat (NSz.); 1794 hetet-(hevet)-havat (NSz.); 1831 Hevet hovat (Kreszn.); 1851 hetedhavat (NSz.) J: ’esztelenség, balgaság; elesleges fecsegés | Unsinn, törichtes Zeug; überflüssiges Gerede’

Összetett szó, ikerszó, de a változatok egymáshoz való viszonya vitatott. |  ⌂  Mindkét összetételi tag tartalmazza a tárgyragot. Ha a hetet-havat változat volt az eredeti, akkor a szó a →hét² + →² kapcsolata. Ez talán valamilyen bizonytalan időmeghatározásra utal; vö. sem hete, sem hava ’hamarosan, kis idő múlva’  (1708: Pápai Páriz: Dict.). – Ha a hevet-havat változat volt az eredeti, az ikerszó a hév- (→) alakból és a →¹ főnévből áll. Ezzel olyan embert jelölhettek, aki egymással ellentétes, össze nem függő dolgokat (hideget-meleget) hord össze. Erre utalhat a hevet-hideget fújt azon szájjal ’válogatás nélkül mindenfélét beszél’  (1627: NySz.) kifejezés is.  ⌂  Mindkét magyarázat esetében számolhatunk azzal, hogy az utótag analógiás keletkezésű.

MNy. 5: 222; TESz.; EWUng. hét², ¹, ²,