hencseredik × A: 1794 hentsörödött (NSz.); 1807 hentseredem [▽] (MagyFűvészk. 17) J: ’henteredik; heveredik | sich wälzen; sich hinlegen’
hencsereg × A: 1795/ Hencsereg (NSz.); 1833 Höntsörög (Kassai: Gyökerésző 2: 480); 1864 hencserėg (CzF.); nyj. hencsërëg (MTsz.) J: ’hentereg; ide-oda gurul | sich herumwälzen’
Származékszavak egy relatív fiktív tőből. | ⌂ A relatív tő az -r gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő valószínűleg onomatopoetikus eredetű, és összefügg a →hengerít, →hentereg szócsaládok tövével. A végződések gyakorító-visszaható, ill. gyakorító képző. – A hencser ’heverő, sezlon’ (1893: Nyr. 22: 274) elvonás az igei alakulatokból.
☞ TESz.; EWUng.→ hemperedik, hengerít, hentereg