hemperkedik × A: 1621 hemperkedések [sz.] (MNy. 79: 125); 1917 hemperkedik [▽] (ÚMTsz.) J: 1 1621 ’széthányódott | herumgeworfen werden’ (↑); 2 1917 ’hempereg, hentereg, ide-oda gurul | sich herumwälzen’ (↑)

hempereg [1] A: 1708 Hempergö́ [sz.] (Pápai Páriz: Dict. Cy̌lindrus a.); 1735/ hembergettek (NSz.); 1768 henperegni [sz.] (MNy. 60: 230); 1772 hempörög (NySz.); 1792 hömpörgeni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. Hempelyegni a.); 1815 hömbereg (Kazinczy: Munk. 7: 131); 1864 hėmpėrėg (CzF.) J: 1 1708 ’gurul; ide-oda hengeredik | rollen 〈intrans.〉; sich hin und her wälzen’ (↑); 2 1768 ’hempereg, hentereg, ide-oda gurul | sich herumwälzen’ # (↑)

hemperget A: 1720 hempergeti (NSz.); 1787 hömpörgette (NSz.); 1790 hömbörgetnének (NSz.); 1864 hėmpėrget (CzF.) J: ’hengerget, (ide-oda) gurít | (herum)wälzen’ #

hemperedik A: 1785 hemperedik [▽] (NSz.); 1890 áthempörödik (Nyr. 19: 44); nyj. hömbörödök (ÚMTsz.) J: ’gurul | rollen 〈intrans.〉’

hemperít × A: 1794 hömpöritetett [sz.] (NSz.); 1831 hemperítnek (NSz.); 1846 hömböritsen (NSz.) J: ’hengerít | wälzen’

Származékszók egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő az -r gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő valószínűleg onomatopoetikus eredetű, és összefügg a →hömpölyödik szócsaládjának tövével, valamint esetleg a →hencseredik, →hengerít, →hentereg szócsaládok tövével is. A végződések különféle igeképzők.

☞ Bárczi: SzófSz. hemperedik a.; Grétsy: Szóhas. 171; TESz. hempereg a.; EWUng.→ hencseredik, hengerít, hentereg, hömpölyödik