hattyúdal A: 1814 hattyudala (NSz.) J: ’vmely művésznek halála előtt készült utolsó műve | Schwanengesang’

Német mintára alkotott tükörfordítás, összetett szó. |  ≡  Vö. ném. Schwanengesang ’hattyúdal’. A szónak az az ókori hiedelem az alapja, hogy a hattyú kevéssel a halála előtt panaszos és megható éneket hallat. Valószínűleg az énekes hattyú jajgatásszerű kiáltozását magyarázták félre úgy, hogy közeli halála jelének fogták fel.  ≋  Megfelelői: ang. swansong; fr. chant du cygne; stb.: ’ua.’.  ⇒⌂  A magyarban →hattyú + →dal összetételi tagokból áll.

Nyr. 52: 96; TESz.; EWUng. dal, hattyú