hat² A: 1138/ ? Hotus [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 1295 Hotlounoguta [hn.] (MonStrig. 2: 374); 1368 Hatosmolun [sz.] (OklSz. hatos-malom a.); 1372 u./ hatt (JókK. 63); 1490 k. oto [□] (ÁbelSzj. 215a); 1516 hatÿ (RMNy. 2/2: 14) J: ’ötnél eggyel több, 6 | sechs’ # Sz: hatos 1138/ ? [szn.] (↑); 1363 ‹mn› (↑) | hatod 1211 ? Hoteud [szn.] (Nyr. 2: 16); 1416 u./¹ hatod ’hatodik | sechster’ (BécsiK. 20); 1757 ’hatodrész | Sechstel’ (NSz.); 1864 ’szext 〈a zenében〉 | Sexte 〈Musik〉’ (CzF.) | hatodik 1416 u./³ Hatodik (AporK. 166)

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) kat; osztj.  (V.) kut; zürj.  (Sz.), (P.) kvať; votj.  (Sz.), (G.) kwať; cser.  (KH.), (U.) kut; md.  (E.) koto, (M.) kota; finn kuusi (kuute-); lp.  (norv.) guťtâ: ’hat’ [fgr. *kutte ’ua.’].  ⌂  A hat, valamint az →öt finnugor előzménye keveredhetett egymással, ill. analógiásan befolyásolhatták egymást. Ez lehet a magyarázata a két számnév rokon nyelvi megfelelőiben található t, ill. tt megfelelésnek. A szó belseji *tt > m. t hangváltozáshoz vö. →hat¹, →öt stb.

☞ NyK. 39: 268; TESz. hat¹ a.; MSzFE.; MNy. 84: 173; EWUng.→ hatvan, ötöl-hatol, -szögUN UEW. № 433