hapták A: 1869 „hapták”-olni [sz.] (MNv. 1869. márc. 7.: 118); 1869 habták (Üstökös 1869. márc. 6.: 77); 1872 habták (NSz.); 1874 hapták (Nyr. 3: 525); 1877 haptájk (Nyr. 6: 183); nyj. haptág (ÚMTsz.) J: ‹isz› 1872 ’〈katonai vezényszóként:〉 vigyázz! | 〈als Kommando〉 stillgestanden!’ () | ‹fn› 1878 ’vigyázzállás | Stillstehen’ (NSz.)

Német  (au.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (au.) habt acht! ’vigyázz! ‹vezényszóként›’, Habtachtstellung ’vigyázzállás’ [a ném. haben ’van vmije’ + Acht ’figyelem’ alapján].  ≋  Megfelelői: szbhv.  (R.) haptȁk; cseh hapták; stb.: ’vigyázz! ‹vezényszóként›’.  ⌂  A német szó végén álló t a magyarban kiesett. A ném. ch-t a magyarban k helyettesíti; vö. →abriktol, →bakter. Az osztrák–magyar közös hadsereg német vezényleti nyelvéből terjedt el. Ma többnyire a haptákba vágja magát ’vigyázzállásba áll’  (1879: NSz.); haptákban áll ’vigyázzállásban áll’  (1897: NSz.) szószerkezetekben fordul elő.

TESz.; EWUng. habán, hévér, kápsa