hajt² A: 1364 Kerekhaytow [sz.] [szn.] (OklSz.); 1416 u./¹ haitatnacvala [sz.] (BécsiK. 261) J: 1 1364 ? ’mozogtat, mozgásban tart | in Bewegung setzen, halten, bewegen’ # (↑), 1476 ’ua.’ (MNy. 11: 85); 2 1416 u./¹ ’kerget, hajszol, terel | treiben’ # (↑); 3 1495 e. ’késztet vmire | zu etw bewegen’ # (GuaryK. 6); 4 [ma csak be~] 1517 ’〈járandóságot〉 beszed, kíméletlenül megszerez | 〈Schulden〉 eintreiben’ # (MNy. 43: 157); 5 1708 ’〈hasznot〉 jövedelmez | einbringen’ (Pápai Páriz: Dict. Affĭcio a.); 6 1758 ’〈gépet〉 működtet; irányít, vezet vhová | 〈eine Maschine〉 in Betrieb halten; fahren 〈trans., intrans.〉’ # (HOklSzj. Vas-hajtó a.); 7 1785 ’〈béltartalmat, vizeletet〉 kiürülésére késztet | abführen 〈Stuhl, Urin〉’ # (NSz.); 8 1883 ’〈munkát, dolgozó embert〉 kíméletlen hajszolással sürget | antreiben’ # (NSz.); 9 1930 ’fárad, töri magát, lót-fut | sich strapazieren’ (Zolnay–Gedényi) Sz: hajtó 1364 ? [szn.] (↑); 1526 Haytho [szn.] (MNy. 25: 310); 1604 hayto ’állatterelő, marhahajcsár | Viehtreiber’ (Szenczi Molnár: Dict. Iugárius a.); 1878 ’kocsis | Kutscher’ (NSz.) | hajtány 1847 hajtánynyal, hajtányaik ’ruha hajtókája’ (Életképek 1847. szept. 12.: 346); 1872 hajtányok ’egy fajta szerszámvágógép’ (AnyagiÉ. 1872. márc. 20.: 41); 1874 hajtányokra ’vasúti hajtány’ (VasútiKK. 1874. nov. 12.: 389); 1891 hajtány (Nyr. 20: 186)

Vitatott eredetű. | 1 Örökség, ugor kori tővel, magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (AK.), (Szo.) χujt- ’elcsábít, ösztönöz’, (P.) kujt- ’(ide)hív, intéssel hív vkit’, (KL.) khujt- ’izgat, unszol’ [ugor *kujɜ- vagy *kajɜ-: ’hajt, űz’].  ⌂  A tő végső soron összefügghet a →haj² indulatszóval. Ezt támogathatja az ehhez kapcsolható haj ’jajgat, siránkozik’ (vö. →haj²). A jelentések összefüggését az magyarázza, hogy az állatokat hangos kiáltással terelik. A végződés -t műveltető igeképző. A →hajt² eredeti jelentése a 2., amelyből az 1. jelentés metonímiával keletkezett. 2 Jelentéselkülönülés. |  ⌂  A →hajt¹ szóból jött létre. Ebben az esetben az 1. és 2. jelentés a hajt¹ 1. jelentéséből fejlődhetett ki. Erre a jelentéstani viszonyra utal az a szótörténeti körülmény, hogy a hajt² első adata a →hajt¹ első adata is lehet; vö. még →kajla : →kajtat; kering, kerít (→kerül) : →kerget. Az 1. és 2. jelentés alapján keletkezett további jelentések magyarázata az lehet, hogy az adó, büntetés stb. lerovása egykor élőállat szolgáltatásával, tényleges behajtással történt. Az 5. jelentés kialakulása azzal függ össze, hogy az anyagi gyarapodás az állatállomány növelésével járt. ▣  ⌂⇒  A magyarból: rom. hăitui ’űz, kerget, felhajt’.

☞ Horger: MSzav. 71; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ haj², hajcsár, hajdú, hajt¹, hajt³UN UEW. № 1780