göndör A: 1341 ? Gender [szn.] (OklSz.); 1350 ? Gundur [szn.] (MNy. 63: 366); 1770 göndör (MNy. 60: 228); 1786 kőndőr (MNy. 60: 367); nyj. gëndër (Nyr. 43: 162); göngyör (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1341 ? ’csigásan csavarodó 〈haj(ú), szőr(ű)〉 | kraus(haarig)’ # (↑), 1770 ’ua.’ (↑) | ‹fn› 1960 ’mangalica | ungarisches Fettschwein, Mangalitza’ (MNy. 6: 134) Sz: göndörít 1775 göndörítve [sz.] (MNy. 70: 225) | göndörödik 1802 Göndörödött [sz.] (NSz.)
Hangrendi átcsapással keletkezett. | ⌂ A gondor ~ kondor szóból a jelölt tulajdonság mérsékeltebb fokának kifejezésére; vö. →tömpe. A főnévi jelentés a mangalica göndör szőrével magyarázható.
☞ Horger: MSzav. 108; TESz.; EWUng.→ kondor