góstyán A: 1575 góstyánokat (NySz.); 1792 Goſztány (Baróti Szabó: KisdedSz.) J: ’aranyszemcse | Goldkörnchen’

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.), (h. baj.-osztr.) goltštān ’drágakő, amely aranynak látszik’, (kor. úfn.) goltstein ’ua.’ [< ném. Gold ’arany’ + Stein ’kő’].  ⌂  A magyarba átkerült alakja *gócstán lehetett. A stány végződéshez vö. →borostyán².

TESz.; EWUng. desztillál, piskolc, talmi