gézengúz A: 1594 gezen [guzok] (Eckhardt: Tel. 55); 1598 gezoͤngúz (NySz.); 1599 gezen gwz (MNy. 9: 130); 1621 Gézenguz (Szenczi Molnár: Dict.); 1725 gizen-gúz (MNy. 4: 295) J: ‹fn› 1594 ’rakoncátlan kölyök; semmirekellő ember | Fratz, Schlingel; Spitzbube, Nichtsnutz’ (↑) | ‹mn› 1599 ’hitvány, semmirekellő | nichtsnutzig’ (↑)
Játszi szóalkotással keletkezett ikerszó. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt, ismeretlen eredetű gúz-ból jöhetett létre. Az előtag talán -n határozóraggal keletkezett; vö. →fánton-fánt. ⚠ A →gaz-zal való összefüggése kevésbé valószínű.
☞ MNy. 4: 294; TESz.; EWUng.