gárgya × A: 1498 Gardafa (OklSz.); 1598 kut kardayat (SzT.); 1620/ Gárgyos kút [sz.] [hn.] (SzT.); 1636 gargiaiat (MNy. 4: 181); 1756 Garádyájához (MNy. 70: 225); 1774 gyárgyájára (NSz.); 1779/ grágyájánál (NSz.); 1781 garadgya (MNy. 57: 490); 1800 Garággya (Márton J.: MNSz.–NMSz.); nyj. gërággya (ÚMTsz.) J: ’kerítés, korlát; támaszték, keret 〈főleg fából〉 | Geländer, Zaun; Stütze, Rahmen 〈haupts. aus Holz〉’
garád × A: 1519 ? garattỳokba [t-j] (JordK. 292); 1588 garádgyából [✐] (Magyary-Kossa: OrvEml. 3: 253); 1666 gardoʒassa [sz.] (MNy. 67: 69); 1799 Gárgya [d-j] (NSz.); 1807 Garadjával (SzT.); nyj. gërád (MTsz.); grád (ÚMTsz.) J: 1 1519 ? ’vízmeder; árok | Wasserbett, Flußbett; Graben’ (↑), 1792 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 2 1588 ’kerítés, korlát; támaszték, keret 〈főleg fából〉 | Geländer, Zaun; Stütze, Rahmen’ (↑)
Szerbhorvát jövevényszók, részben román közvetítéssel is. | ≡ Szbhv. grada ’építőanyag’, (dalm.) ’kerítés, sövény’ | szbhv. (R. Što) grȃd ’kerítés, sövény’; – vö. még rom. gard ’(fonott) kerítés, sövény; gát mint sporteszköz’. A szerbhorvátban szláv eredetű; vö. le. gródź ’vízhatlan válaszfal’, (N.) ’kerítés, sövény; bekerített, körülkerített rét, legelő’, (R.) gród ’vár, erőd; város’; or. город ’város’; stb. ⌂ A garád gárd változata a románból származik, és a szóföldrajz alapján a románnak a gárgya elterjesztésében is fontos szerepe volt. A gárgya ugyanis nem kizárólag a szerbhorvátból származik, hanem a gárd-ból a -ja E/3. személyű birtokos személyjellel is létrejött, amely szóalakban a birtokos személyjel később elhomályosult; vö. doha (→doh), →moha stb. A gárgya garágya változatának kialakulásában is szerepet játszhatott a garád. A gárgya gárgy változatához vö. →beszéd, →kolbász stb. A garád 1. jelentése valószínűleg metonímia. ∼ A gereggye ’halfogó rekeszték’ (1911: NéprÉrt. : 144) a gárgya szó garággya változatából hangrendi átcsapással szóhasadás útján keletkezett.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 639; TESz. garád a. is; MNy. 67: 68; NyIrK. 20: 179; EWUng.→ bongor, hortenzia, porgolát