gálna × A: 1193 Galanaſ [sz.] [hn.] (ÓMOlv. 55–56); 1260 Galnasuelg [sz.] [hn.] (OklSz.); 1400 Kalnas [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 298); 1425 Kalnabokor (OklSz.); 1520 k. galÿna fa (MNy. 11: 132); 1583 Ganyefa (Nyr. 64: 14); 1583 kányá fiu (Gombocz E.: BotTört. 132); nyj. génye fa (Nyr. 29: 540); kalina (MTsz.) J: 1 1193 ? ’a bodzafélékhez tartozó fás növény, amelynek fehér virágai bogernyőben állanak | (gemeiner) Schneeball 〈Bot〉’ (↑), 1708 ’ua.’ (Pápai Páriz: Dict. Cŏrymbus a.); 2 1425 ? ’berkenye | Eberesche’ (↑), 1797 ’ua.’ (EtSz. 2: 913); 3 1500 k. ’〈bokros növények, pl. rekettye, ribizli megnevezéseként〉 | 〈zur Benennung versch. (strauchartiger) Pflanzen, zB. Ginster, Johannisbeere usw.〉’ (Gl.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. kalina ’fagyal’, (Kaj) ’ribizli’, (N.) ’kányabangita’; szlk. kalina ’ua.’; or. калина ’ua.’; stb. [? < szláv *kalъ ’sár’].  ⌂  Az átadó nyelv nem állapítható meg. A kalina változat a szóföldrajz alapján a szlovákból származik. A hangalak kialakulására a →kánya hathatott.

☞ Nyr. 63: 87, 64: 13; EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 178; TESz.; EWUng.→ kalinca, kálista