gyehenna A: 1508 ǵehenna (DöbrK. 411); 1590 Gehennánac (MNy. 36: 243); 1891 gehenne (Füredi: IdSz.); nyj. gyëhënna (MTsz. gëhënna a.) J: ’pokol | Hölle’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat., (e.) gehenna, (h.) Geenna, Gehenna ’pokol’ [< gör.  (bibl.) γέεννα ’ua.’]. Forrása: héber gēhinnōm ’a kínszenvedések helye’, (kés.) ’pokol’; vö. még héber gē ben Hinnōm ’Hinnom fiának völgye ‹Jeruzsálem közelében, ahol Molochnak emberáldozatot mutattak be›’.  ≋  Megfelelői: ném. Gehenna; fr. géhenne; stb.: ’pokol’. A Bibliából vált elterjedtté.  ⌂  A szó eleji gy-vel való kiejtés a hazai latinságra megy vissza, a korábbi változatok is -gy-vel hangzottak →gyömbér.

Melich: SzlJsz. 1/2: 261; TESz.; EWUng. zseníroz