gyalom × [4] A: 1291 ? Galmar [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 162); 1292 ? Gyolma [szn.] (AOH. 20: 140); 1323/ Gyalmastou [sz.] [hn.] (OklSz.); 1450 k. ? Gyallumfenek [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 238); 1478 Gyalom [hn.] (OklSz.); 1550 k. gÿalom (KolGl.); 1644 gialamolhatni [sz.] (MNy. 10: 369) J: ’hosszú kerítőháló, amelynek közepén zsák van | Zugnetz’
Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. | ≡ Csuv. śiləm; – CC. ilim; türkm. yı̈lı̈m; stb.: ’vonóháló’ [? < török *yı̈l- ’(össze)köt, kötöz, köt, fűz, csomóz’]. ≋ Megfelelői: vog. (T.) jalə·m; osztj. (Ko.) jatəm; cser. silim: ’vonóháló’. ⌂ A magyarba átkerült alakja: *ǰalı̈m. A szó eleji köztörök y ~ csuv. ś ~ m. gy-hez vö. →gyom, →gyűrű¹, →gyűrű²-stb. ⚠ A →gyalog tövével való összefüggése kevésbé valószínű.
☞ MNy. 3: 163, 16: 114; TESz.; MNy. 84: 70, 85: 445; EWUng.