gubacs A: 1067 k. ? Gubach [hn.] (Györffy: DHA. I: 185); 1604 gubacz (Szenczi Molnár: Dict. Gàlla a.); 1751 gubács (NSz.); 1787 gubitstsal (NSz.); 1787 gubotsnak (NSz.) J: 1 1067 k. ? ’tölgyfagubacs | Gallapfel’ (↑), 1604 ’ua.’ (↑); 2 1940 ’hernyó gubója | Kokon’ (Balassa I.: DebrCívisFm. 77)
Származékszó. | ⌂ Az alapszó egy eredeti igenévszó névszói értékű tagja lehetett (’kerek, gömbölyű’ jelentésben). (vö. →gomb). A szóvég -cs kicsinyítő képző; az alaktanához vö. →alacsony, kövecs (→kő) stb. A 2. jelentéshez vö. →gubó.