guba² × A: 1342 ? Gubasweulgy [sz.] [hn.] (OklSz.); 1525 k. Gwbatheremthewfӳw (MNy. 11: 39) J: 1 1342 ? ’gubacs | Gallapfel’ (↑), 1577 k. ’ua.’ (OrvK. 300); 2 1525 k. ’buga 〈mint virágzati forma〉 | Rispe’ (↑); 3 1647 ’gyümölcs, főleg gesztenye külső szőrös burka; toktermés | Fruchtbecher 〈bes. der Kastanie〉; Kaspelfrucht’ (MNy. 7: 321); 4 1756 ’szemhéj | Augenlid’ (MNy. 60: 490); 5 1833 ’egy fajta tésztaétel | klößchenartige Mehlspeise’ (Kassai: Gyökerésző 2: 301); 6 1863 ’szemgolyó | Augapfel’ (Kriza [szerk.] Vadr. 500); 7 1898 ’pénz | Geld’ (Dobos: DiákSz.)

Származékszó, keletkezésmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  Az alapszó egy igenévszó lehetett (’kerek, gömbölyű; kikerekedik, gömbölyödik’ jelentéssel), amelynek névszói értékű tagja a →gomb. A szóvég (folyamatos) melléknévi igenévképző vagy -a kicsinyítő képző; az alaktanához vö. →guba¹, →hinta stb. Ha a szó eredetileg egy folyamatos melléknévi igenév volt, akkor főnevesülésen ment keresztül. A →guba¹ és a →guba² az alapszóból párhuzamosan alakulhatott ki. A guba jelentései részben az eredeti 1. jelentésből, részben egymásból, a különféle golyó, gömb, ill. korong, kerek alakú dolgok hasonlósága alapján keletkezett.

☞ Erdődi: Szófejt. 11; MNy. 49: 100; TESz.; EWUng.→ gomb, gombolyag, gomolyít, göbe¹, gümő