grund A: 1813/ Grundot (NSz.); 1900 gruntgyalu (Lumtzer–Melich: DOLw.) J: 1 1813/ ’alapozás, alap, telek 〈különféle mesterségek, foglalkozások szakszavaként〉 | Grundierung, Grund 〈als Fachw versch. Gewerbe〉’ (↑); 2 1833/ ’bázis, alap | Grundlage, Basis’ (NSz.); 3 1901 ’beépítetlen telek 〈városban〉; játszótér | unbebauter Hausgrund 〈in der Stadt〉; Spielplatz’ (NSz.); 4 1906 ’földbirtok; földterület, földdarab | Grundbesitz; Grundstück’ (NSz.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Grund ’alap; föld, talaj, padló; földbirtok, telek; alapozás’; stb. [germán eredetű; vö. ang. ground ’föld, talaj, padló; földbirtok, telek’; óész. germ. grunnr ’talaj, föld’; stb.].  ≋  Megfelelői: szbhv.  (R.) grunt; szlk.  (N.) grunt; stb.: ’földbirtok, telek; alapozás stb.’.  ⌂  Ma a 3. jelentés a legismertebb.  ∼  A (R.) goront ~ gront ’aranyalj, alap ‹az aranyozó-, ill. az ötvösművesség műszavaként›’  (1644–1671/: NySz.) a ném.  (E.) grąnt ’alap, alapvonal’, grǫnt ’ua.; alapozás’ egy korábbi átvétele.

☞ TESz.; EWUng.→ krumpli