grafit A: 1794 Gráfit (Parnass. 1794/6: 58); 1860/ graphit tégely (NSz.); 1879 grafit-edény (NSz.) J: ’szürkésfekete színű puha ásvány, a tiszta szén egyik módosulata | Graphit’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Graphit ’feketésszürke ásvány’ [tudatos szóalkotás a gör. γράφω ’ír’ alapján, amelyhez az ásványtani szaknyelvben gyakori -it képző járul]. ≋ Megfelelői: ang. graphite; fr. graphite; stb.: ’grafit’. A megnevezés alapja, hogy evvel az ásvánnyal írni lehet a papírra.
☞ TESz.; EWUng.→ fonográf, fotográfia, grafika, gramm, krapsál, paragrafus, xerox