gimnázium A: 1616 gÿmnasium (MNy. 79: 125); 1710 gymnásium (Farkas: GLEl.); 1787 Gyimnázium (NSz.); 1793 Gymnazium (SzT.); 1804 Gyimnáziomnak (NSz.); 1816 Gimnazsiom (Gyarmathi: Voc.); 1881 Gimnázium (MagyLex. 8: 182) J: ’általános műveltséget adó középiskola | Art Mittelschule: Gymnasium’

gimnazista A: 1829 Gymnazista (Koszorú 9: 70); 1877 gymnásistáig (NSz.); 1881 gimnazistáknak (MagyLex. 8: 182) J: [jelzői értékben is] ’gimnáziumi tanuló | Gymnasiast(in)’

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. gymnasium ’sporttér; a filozófusok gyülekezőhelye’, (k.) ’egy fajta középiskola’, (h.) ’gyakorlótér; (közép)iskola’ [< gör. γυμνάσιον ’az a hely, ahol testgyakorlatokat végeznek (ruhátlanul); testi, szellemi gyakorlat, gyakorlás; iskola’; ez a gör. γυμνός ’meztelen, fedetlen’ melléknévre megy vissza] | lat.  (h.) gymnasista ’középiskolás diák’.  ≋  A gimnázium megfelelői: ném. Gymnasium; ang. gymnasium; fr. gymnase; stb.: ’testgyakorló tér’, a németben ’egy fajta középiskola’ is. A ’középiskola’ jelentés a humanizmus korában terjedt el, leginkább a németből; vö. még cseh gymnasium, gymnasista; le. gimnazjum, gimnazista; stb.: ’gimnázium’, ’gimnazista’.  ⌂  A gimnázium korábbi változatainak szó eleji gy-s kiejtéséhez vö. →gyehenna, →gyömbér stb.; a g-s alakhoz vö. →gemma, →gipsz stb. A korábbi változatok hangzóközi zs-s kiejtéséhez vö. →bazsalikom, →muzsika stb.; a z-s alakhoz vö. →ambrózia, →bazilika stb.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza a  gimnasztika ’testgyakorlás, torna’  (1793: Bánhidi: Sportny. 239); ez a lat.  (h.) gymnastica ’ua.’ átvétele.

☞ MNy. 29: 234; Nyr. 76: 461; TESz. gimnasztika a. is; EWUng.