gerla A: 1395 k. gerla (BesztSzj. 490.); 1416 u./² ǵirla (MünchK. 148) J: ’egy fajta űrmérték | Art Hohlmaß’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (k.) gerla ’borosedény, palack, üveg; egy fajta kosár’, gerula ’háton hordozott szállítóeszköz; borosedény’, (h.) gerla ’egy fajta kosár; háton hordozott szállítóeszköz; űrmérték’ [< lat. gerere ’visz, hord, szállít’].  ⌂  A szó eleji g-t gy-ként ejtették ki. A g-s alak a betű szerinti olvasat eredménye.

MNy. 54: 463; TESz.; EWUng. gesztus, lajstrom, szuggerál