gerendely × A: [1259 e.] Gerendul [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 7: 506); 1363 Gerendelpatak [hn.] (OklSz.); 1482 Gerendel (OklSz.); 1581 Gerendely fat (SzT.); 1590 gerendölyt (OklSz.); 1596 Grendel fatt (SzT.); 1736 Gerendelly (SzT.); 1781 gerendéllyt (SzT.); 1782/ gerendejnek (SzT.); 1788 gerendőre (MNy. 46: 95); 1808 Göröndö́ (Sándor I.: Toldalék); 1864 gėrėndėly (CzF.); nyj. gërëndal, girindely (MTsz.) J: 1 [1259 e.] ? ’a malomkerék tengelye | Welle des Mühlrades’ (), 1482 ’ua.’ (); 2 1587 ’a tulajdonképpeni ekét az eketaligával összekötő rúd | Pflugbalken’ (SzT.); 3 1799 ? ’gerenda | Balken’ (SzT.), 1816 ’ua.’ (Gyarmathi: Voc. Gerenda a.); 4 1872 ’egy fajta rúd mint a szövőszék alkatrésze | Art Stange als Bestandteil des Webstuhls’ (Nyr. 1: 281)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szln. gredelj ’ekegerendely; a malomkerék tengelye’; szlk. hriadeľ ’ekegerendely; henger; tengely, forgótengely’; or. грядиль ’ekegerendely’; stb. [< szláv *grędiľь ’ekegerendely’; esetleg germán eredetű; vö. ném.  (ófn.) grintil, grindil ’(tartó)gerenda; szekérrúd stb.’; aln.  (kaln.) grendel ’keresztgerenda; retesz’].  ⌂  A szó belseji n vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →abroncs, →dorong stb.

Kniezsa: SzlJsz. 192; TESz.; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383 gerenda