generális¹ ∆ A: 1540 generalís (KL. 195); 1669/ Gyenerális (SzT.); 1819/ generális (NSz.); 1838 Genyerális (SoprSz. 38: 84) J: 1 1540 ’fő-, felső- | Haupt-, Ober-’ (↑); 2 1578 ’ország-, állam- | Landes-, Staats-’ (SzT.); 3 1587 ’általános érvényű | generell’ (MNy. 79: 125)

generalizál A: 1843 generalisálni [sz.] (ProtestEIL. 1843. júl. 1.: 309); 1867 generalizál (NSz.) J: ’általánosít | generalisieren’

A szócsalád időrendben korábbi tagja a →generális¹ latin jövevényszó. |  ≡  Lat. generalis ’általános; általános érvényű; egy fajtát vagy egy nemet érintő’ [< lat. genus ’nem, faj’].  ≋  Megfelelői: ném. generell; fr. général; stb.: ’általános, egyetemes’. A korábbi változatoknál is előforduló szó eleji gy-s kiejtéséhez, ill. a szóvégi s-hez vö. →gyehenna stb., ill. →brutális stb.; a g-s alakhoz vö. →gemma stb.

A generalizál német jövevényszó. |  ≡  Ném. generalisieren ’általánosít’ [< fr. généraliser ’ua.’].  ≋  Megfelelői: ang. generalize; ol. generalizzare; stb.: ’generalizál, általánosít’.  ∼  Idetartozik: generáloz ’nagyjavítást, generáljavítást végez’  (1953: Országh: MAngSz.); a generáljavítás ’nagyjavítás, generáljavítás’ összetétel előtagjából képzett származékszó; végső soron német vagy angol mintájú részfordítás; vö. ném. Generalüberholung; ang. general overhaul: ’ua.’.  ⊚  A generalizál filozófiai műszóként is használatos, a generáloz a technikai nyelvben él.

☞ TESz. generális² a.; EWUng.→ dzsentri, gén, generáció, generális², generátor, géniusz, inzsellér, náció, zsandár