garabonciás × A: 1519 garbonchas (CornK. 356); 1533 garabonchas (NySz.); 1560 k. gőrbőnches (GyöngySzt. 2013.); 1661 grabonczáskodott [sz.] (Nyr. 73: 19); 1690 garabantczása (NySz.); 1737 gorbonczás (MNy. 75: 378); 1793 gargontzás (NSz.); 1803 garaboncziás (ItK. 6: 272); 1854 karaboncos (NSz.); nyj. barboncás (MTsz.); gabronciás (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1519 ’bűvész, varázsló | Schwarzkünstler’ | ‹mn› 1 1533 ’varázslattal kapcsolatos | Zauber-’ (↑); 2 [ ~diák] 1673 ’bűvész, varázsló; vihartámasztó 〈diákféle fiatalember〉 | schwarzkünstlerisch; ein Ungewitter hervorrufend 〈fahrender Student〉’ (NySz.); 3 1788 ’akadékoskodó; veszekedő, házsártos | nörgelig; zänkisch’ (NSz.); 4 1913 ’hideg, kellemetlen 〈idő〉 | kalt, unangenehm 〈Wetter〉’ (MNy. 9: 138)

garaboncia × A: 1621 Garabontza (Szenczi Molnár: Dict.); 1886 garabonczia (Nyr. 15: 149) J: 1 1621 ’ördöngösség, bűbájosság | Schwarzkunst’ (↑); 2 1868 ’akadékoskodás; házsártoskodás | Nörgeln; Zank’ (Ballagi M.: MNyTSz.)

Olasz jövevényszók, a szócsalád korábbi tagja, a garabonciás magyar képzővel. |  ≡  Ol.  (R.) gramanzìa ’boszorkányság, bűbájosság, varázslat’, scaramanzìa ’megbabonázás, megbűvölés, rontás’, (ver.) scaramansìa ’ua.; boszorkányság, bűbájosság, varázslat’ [< ol. negromanzia ’boszorkányság, bűbájosság, varázslat’].  ⌂  A garabonciás alak -s melléknévképzővel keletkezett. A szó belseji i nélküli változathoz vö. →mazsola.

A garaboncia talán olasz jövevényszó lehet. |  ⌂  A szótörténet alapján a garabonciás-ból való elvonás lehetőségét sem lehet teljesen kizárni.

☞ EtSz. garabonca a.; TESz.; Pais: Ősv. 143; EWUng.→ memória, nektár