gamó × A: 1055 ? gamaſ [sz.] [hn.] (TA.); 1604 Kaymacz [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Oblíquus a.); 1621 Gamo (Szenczi Molnár: Dict.) J: ‹fn› 1 1604 ’kampó | Haken’ (↑); 2 1708 ’mankó | Krücke’ (Pápai Páriz: Dict.); 3 1795 ’ág-bog | Gezweig’ (NySz.); 4 1885 ’nagy, idomtalan láb | großer, unförmiger Fuß’ (Nyr. 14: 236) | ‹mn› 1802 ’ínhüvelypókos 〈ló〉 | gallenbeinig 〈Pferd〉’ (MNy. 65: 330)

Fiktív tőből keletkezett származékszó, keletkezésmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  A tő (’elgörbül, meggörbül’ jelentésben) valószínűleg a →kanyarít, →konya stb. szócsaládok tövével azonos. Az végződés vagy a folyamatos melléknévi igenév képzője (-ó),vagy esetleg -ó kicsinyítő képző. Ha a szó eredetileg folyamatos melléknévi igenév volt, akkor főnevesülés történt. A szó eleji g-hez vö. →gáncs, →gazdag stb. Egyes változatok keletkezését a →kajács, →kajla is befolyásolhatta.  ⚠  Onomatopoetikus magyarázata téves.

☞ MNy. 11: 406; EtSz.; TESz.; EWUng.; Hoffmann I.: TA. 94→ gányol, kampó, kanyarít, konya