fő¹ [2/1] A: 1416 u./¹ fo̗znéc [sz.] (BécsiK. 318); 1436 Fezew [sz.] [szn.] (OklSz.); 1529 e. fwz [sz.] (VirgK. 74); 1535 k. fewlth [fől □] [sz.] (Zay: Lánd. 55); 1577 k. feͦweͦ [sz.] (OrvK. 49); 1833 Főn [□] (Kassai: Gyökerésző 2: 232); nyj. főj [□] (Bálint: SzegSz.); főll [□] (MTsz.) J: 1 1416 u./¹ ’〈élelmiszer〉 a forrásban levő vízben elveszíti nyers voltát v. puhává, porhanyóssá válik | gekocht od. gar werden 〈Lebensmittel, etw Festes〉; sieden, kochen 〈Flüssigkeit〉’ # (↑); 2 [feje ~] 1864 ’gondja van, töpreng | der Kopf brummt einem, Sorgen haben’ # (CzF.) Sz: főz 1416 u./¹ (↑) | főzet 1416 u./² fo̗̗ʒète ’(gyógynövényből) főzéssel készített kivonat | Sud’ (MünchK. 3r) | főt- [birtokos személyjellel] 1573 feőztedt ’az az étel, amelyet vki (meg)főzött | Speise, die von jmdm gekocht wurde’ (SzT.) | főzelék 1527 foͤzeleek ’főtt étel; főzni való élelmiszer | Gekochtes, Gekoch; Kochgut’ (ÉrdyK. 299) | fövetlen 1531 foetlen (TelK. 369) | főtlen 1590 Foͤtelen (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 42) | főzőcske 1896 főzőcskét (NSz.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (AK.) pɔ̈̅j- ’forr, fő’  (Szo.) päjt- ’főz’; zürj.  (Sz.) pu-, (P.) pu-, puv- ’főz, forral’; md.  (E.), (M.) pije- ’puhára főz’, piďe- ’főz, készít ‹sört›’; – jur. pī- ’elkészül ‹főzés útján›’, piŕē- ’főz, forral’; szelk. piri̮- ’süt, pirít ‹húst›; (ki)süt ‹tésztafélét›’; kam. pɯ- ’érik, érlelődik, elkészül’; stb. [uráli *peje- ’főz, forral’].  ⌂  A szó belseji *j vokalizálódásához vö. →fú, →sün stb. A szó végi l, n, j-t tartalmazó változatok toldalékolt alakokból való elvonással jöttek létre; vö. →nő¹, →rí stb. A 2. jelentéshez vö. eszét főzi ’gondja van’  (1793/: I.OK. 30: 260). A főzet és főzelék származékokhoz vö. szbhv. obara ’(főtt, párolt) zöldség’, varenje ’főtt étel’;  a.-szorb warjenje ’főzés; főtt dolog’; ukr. вapuвo ’ua.’; stb. [< szláv *var- ’főz’].  ∼  Idetartozik: lefőz ’kifoszt, megkopaszt ‹kártyajátékban›; vkit (megszégyenítő módon) felülmúl’  (1844: NSz.); az összetétel jelentéséhez vö. leég (→ég¹ 7. jelentés).

☞ EtSz. főz a. is; MSzFE.; TESz. lefőz a. is; EWUng.→ befőtt, fűtUN UEW. № 735