fürt A: 1416 u./¹ fu̇rtǫ (BécsiK. 149); 1504 ? Fyrthws [sz.] [szn.] (OklSz.); 1519 fýrth (JordK. 345) J: 1 1416 u./¹ ’hajtincs; csomó 〈gyapjúból〉 | Locke; Büschel 〈Wolle〉’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’fürt alakú virágzat, termés | Traube 〈Blütenstand, Frucht〉’ # (BécsiK. 255); 3 1585 ’rojt | Franse’ (Cal. 590); 4 1604 ’tömött csoport 〈emberekből, állatokból〉 | dichter Haufen 〈Menschen, Tiere〉’ (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: fürtös 1504 ? [szn.] (↑); 1566 fuͤrtes (Heltai: Fab. 212)
Valószínűleg örökség, finnugor kori tő magyar képzővel. | ≡ A tőhöz vö. votj. (Sz.) per, (J.) pur ’fürt ‹pl. ribizlié›’ [ fgr. *pᴕ̈rɜ ’ua.’]. ⌂ Az egyeztetés morfológiai szempontból nem teljesen kifogástalan. A szóvég feltehetőleg egy -t denominális névszóképző lehet; vö. →füst, →menyét stb. Az 1., 3. és 4. jelentés metafora a 2. jelentés alapján.
☞ AkÉrt. 27: 74; EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng.UN UEW. № 845