fülemüle A: 1395 k. filemy̋le (BesztSzj. 1197.); 1529 e. foͤlemile (VirgK. 107); 1560 k. phw̌lemylę (GyöngySzt. 559.); 1566 filomele (Heltai: Fab. 87); 1577 filemwle (KolGl.); 1598 fuͤlemuͤlének (NySz.); 1600 k. fÿlomela (BrassSzt. 16); 1789 Fiľmile (NSz.); 1805 Fülemílre (NSz.) J: ’csalogány | Nachtigall (Luscinia megarhynchos)’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. philomela, (h.) phylomela: ’fülemüle, csalogány’ [< gör. φιλομήλα ’ua.’, tkp. ’dalos kedvű, nótás’; a monda szerint egy királylány nevéből vált köznévvé, akit Zeusz fülemülévé változtatott, hogy így menekülhessen meg üldözői elől]. ≋ Megfelelői: ang. philomel; fr. philomèle; stb.: ’fülemüle’. ⌂ A magyar hangalak keletkezésében a labializáció és a hangrendi kiegyenlítődés játszott szerepet. – Más megnevezéséhez vö. →csalogány.