fülbemászó¹ A: 1577 fwlbe mazo (KolGl.); 1717–1760/ fülbemászótól (NSz.) J: ’nedves, sötét helyen élő rovar, amelynek potroha végén fogóhoz hasonló szerv van | Ohrwurm (Dermatoptera)’ #
Szófajváltással keletkezett összetett szó. | ⌂ Főnevesüléssel keletkezett a -be illatívuszragos →fül + a mászó ’kúszó, kapaszkodó’ (→mászik) folyamatos melléknévi igenévnek a határozós alárendelő összetételéből. Az elnevezés alapja az a téves hiedelem, hogy ez a rovar bemászik az ember fülébe, átfúrja a dobhártyát, és bebújik a belső fülbe. – A szó alaktani felépítésére és jelentésére különféle jelzős szószerkezetek is hatással lehettek; vö. fülben mászó féreg ’közönséges fülbemászó’ (1604: Szenczi Molnár: Dict.). – Hasonló szemlélethez vö. ang. earwig ’ua.’; fr. perce-oreille ’ua.’, tkp. ’fülfúró’; stb. ∼ Egyéb megnevezések: fülemász, fülmászó ’közönséges fülbemászó’ (1800: Márton J.: MNSz.–NMSz.); fülbebúvó ’ua.’ (1808: Sándor I.: Toldalék); fülbogár ’ua.’ (1831: Kreszn.). ⚠ Téves az a magyarázat, amely szerint a szó egy szószerkezetből önállósult volna.