fölösleg A: 1673 felesleg (NySz.); 1682 foͤloͤsleg (NySz.); 1863 fėlėsleg (Kriza [szerk.] Vadr. 498) J: ‹hsz› 1673 ’a szükségesnél nagyobb mennyiségben | überflüssigerweise’ () | ‹fn› 1828 ’a szükségesnél nagyobb mennyiség | Überfluß’ # (NSz.) Sz: fölösleges 1754 foͤlloͤsleges ’nagy, bőséges | gut, reichlich 〈Adj.〉’ (NSz.); 1807 ’a szükséges mértéken túl való | überflüssig’ (NSz.)

Megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  A fölös ’(felettébb) sok’ (→föl) melléknévből keletkezett -leg módhatározóraggal; vö. közösleg (→közös); vö. még →állítólag. A nyelvújítás korában vált főnévvé; hasonló változáshoz vö. előleg (→elő¹), →esetleg stb.

EtSz. fel a.; TESz.; EWUng. föl