földleírás A: 1771 Föld le-irásának (NSz.); 1796 Földleirásának (NSz.) J: ’geográfia, földrajz | Geographie’ – De vö. 1585 foͤldnek meg irásar [ɔ: irása] ’ua.’ (Cal. 452)

földrajz A: 1803 földrajz (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: 1 1803 ’térkép | Landkarte’ (); 2 1845 ’a földleírással foglalkozó tudomány | Geographie’ (Szily: NyÚSz.) – De vö. 1790 fö́ld rajzolások (NSz.); 1794 Földrajzolaton ’térkép | Landkarte’ (NSz.)

Latin mintájú tükörfordítások, összetett szók. |  ≡  Vö. lat. geographia ’földrajz’ [< gör. γεωγραφία ’ua.’].  ⌂  [A magyarban: →föld ’föld, talaj’ + írás (→ír¹) (→le) igekötővel, ill. rajz (→rajzol).] A földrajz esetében az 1. jelentést a ném.  (R.) erdbeschreibung ’földrajz mint tudomány; földrajzi mű’ hatására keletkezhetett.  ⊚  A tudományos szóhasználatban előforduló geográfia ’földrajz’  (1708: Szabó K.: RMK. 689) a latinból () származik.

TESz. földrajz a.; EWUng. föld, ír¹, le, rajzol